Mindez komoly változásokat jelent a magán-egészségügyi szolgáltatások igénybevételére szóló biztosítások piacán is.

A törvénymódosítás – a munkáltatók közreműködésével - a munkavállalók széles köre számára jelenthet hozzáférést a magasabb színvonalú, hatékonyabb egészségügyi ellátáshoz, és jelenthet megoldást a hosszú várólisták és a hálapénz elkerülésére. A Generali és a Magyar Biztosítók Szövetsége előzetes számításai szerint a törvénymódosítás következtében rövid időn belül, akár már 2-3 év alatt 50 milliárdosra is nőhet ez az új piac.

A hazai biztosítási piacon már régóta elérhetőek az úgynevezett ”szolgáltatás-finanszírozó egészségbiztosítások”, melyek nem csupán a magán egészségügyi ellátás árának kifizetésében jelentenek nagy segítséget, hanem a biztosítók a gyógyuláshoz szükséges, különféle egészségügyi ellátásokkal kapcsolatos „betegút” szervezési feladatokat is átvállalják az ügyfelektől. Ezeket a biztosításokat – szemben az egészségpénztári termékekkel – az emberek kizárólag a saját egészségi állapotuk javítására és karbantartására fordíthatják. A szolgáltatás igénybevételekor az ügyfél „helyett” a biztosító fizet a szolgáltatónak.

Az állami egészségügyben az apróbb ambuláns műtétek, sőt a járóbeteg-ellátás és a diagnosztikai vizsgálatok estében is gyakran hetekig-hónapokig tartó várakozási idővel kell számolnunk, és sajnos még itt sem tudjuk könnyen elkerülni a hálapénz intézményét. Állandósulni látszanak a várólisták: felmérések szerint műtétekre, CT-re több hónapot, MRI-re akár 184 napot, belgyógyászatra akár 120 napot, kardiológián 170 napot, szemészeten, ultrahangnál 98 napot is kell várni. Az állami ellátásban csalódott lakosság évente 100 milliárd forint körüli összeget költ hálapénzre, de ez sem garantálja már a jobb és gyorsabb ellátást, ezért egyre inkább a magán egészségügyi ellátás felé fordul.

Ezzel szemben, ha egy magánszolgáltatóhoz megyünk, várakozási idő szinte nincs, ugyanakkor a legegyszerűbb vizsgálatokért is súlyos összegeket kérnek tőlünk. Egy egyszerű kardiológiai vizsgálat ára 20 ezer forint körül mozog, egy nőgyógyászati vizsgálatért 10-30 ezer forintot, míg egy CT vagy MR vizsgálatért már akár 30 ezer forintot meghaladó összeget is fizethetünk egy-egy magánrendelőben. A ”szolgáltatás-finanszírozó egészségbiztosítások” lehetőséget teremtenek arra, hogy egyszerre spóroljunk időt és pénzt, ráadásul úgy, hogy végeredményben az állami ellátásnál sok szempontból jóval magasabb színvonalú szolgáltatást kapjunk.A Generali Biztosító arra számít, hogy a nemrég elfogadott adómentesség minden bizonnyal hatalmas lökést ad a piacnak.

„A magyar egészségügy a strukturális problémák mellett már hosszú évek óta alulfinanszírozott, így a kórházakban és rendelőkben tevékenykedő egészségügyi dolgozóknak is egyre nehezebb körülmények között kell nap mint nap helytállniuk. Az egyes betegségtípusok esetén kialakult, akár fél év hosszúságú várólisták és a becslések szerint a lakosság által kiadott évi 100 milliárdos hálapénz is jelzi, hogy az öngondoskodásnak és a munkáltatói gondoskodásnak köszönhetően az egészségbiztosítás szerepe a jövőben egyre inkább nőni fog. Ebben a folyamatban úgy gondolom, nagyon jelentős, pozitív változást hozhat a nemrég elfogadott törvénymódosítás”. – mondta el a véleményét Paál Zoltán, a Generali-Providencia Biztosító személybiztosításért felelős vezérigazgató-helyettese.

A jelenlegi gazdasági helyzetben egy-egy vállalat talpon maradása, fejlődése elképzelhetetlen megfelelően felkészült, hatékony, a vállalat iránt lojális vezetők és munkatársak nélkül. Ezért egy cég számára az egyik legjobb „befektetés” a munkavállalók profi egészségügyi ellátásáról való gondoskodás, azaz a szolgáltatásfinanszírozó biztosítás.

OrientPress Hírügynökség