Kilencvenöt éves korában elhunyt csütörtökön Nelson Mandela, a Dél-Afrikai Köztársaság első fekete bőrű elnöke, aki 27 évet sínylődött börtönben apartheidellenes tevékenysége miatt, és a faji megkülönböztetés elleni harc jelképévé vált világszerte.

A Nobel-békedíjjal kitüntetett politikus csütörtök esti halálhírét Jacob Zuma dél-afrikai elnök jelentette be az állami tévében a nemzethez intézett üzenetében. Közölte, hogy Mandela johannesburgi otthonában halt meg, családtagjai körében békében távozott az élők sorából helyi idő szerint 20 óra 50 perckor. Zuma hozzátette, hogy az elhunytat állami temetésen helyezik végső nyugalomra. Elrendelte, hogy országszerte eresszék félárbocra a nemzeti lobogókat.

Beszédében Zuma úgy fogalmazott, hogy Mandela távozásával az ország „elveszítette legnagyobb fiát”. „Habár tudtuk, hogy ez a nap egyszer bekövetkezik, semmi se csökkentheti a súlyos és maradandó veszteség érzetét. A szabadságért folytatott fáradhatatlan harcával kivívta a világ elismerését. Alázatosságával, könyörületességével és emberségével kivívta a szeretetünket... Ez a legmélyebb bánatunk pillanata. A nemzetünk elveszítette legnagyobb fiát” – hangoztatta Zuma tévébeszédében.

Tömegek a házánál

Helyszíni beszámolók szerint péntekre virradóra több százan gyűltek össze az elhunyt politikus johannesburgi házánál, hogy leróják kegyeletüket a nemzeti hős előtt. Az egyik gyászoló „minden idők legnagyobb államférfijának” nevezte Mandelát, egy másik pedig arról beszélt, hogy sok időbe telik, míg Dél-Afrika napirendre tér a politikus halála felett.

Frederik Willem de Klerk volt dél-afrikai államfő, aki a csütörtökön elhunyt politikussal megosztva kapta meg a Nobel-békedíjat 1993-ban, a CNN-nek nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy Nelson Mandela „nagy országegyesítő, és ilyen tekintetben nagyon-nagyon rendkívüli ember volt, mindamellett, amit tett”. Klerk a megbékélésre való törekvést nevezte Mandela legfontosabb hagyatékának.
Élete

Az apartheid ellen vívott harca során a halál árnyékában élő Nelson Mandela utolsó éveiben azt tervezte, hogy Qunu faluban fejezi be életútját, s az elmúlását az elvégzett feladat csendes derűjével képzelte el. Mandelát 2013. június 8-án szállították egy pretoriai kórházba, ahol súlyos tüdőfertőzéssel kezelték. A nyáron orvosai válságosnak, de stabilnak látták az egykori politikus állapotát. Szeptember elején hazaengedték, johannesburgi otthonát úgy alakították át, hogy ott folytatódhasson intenzív ápolása.

„Nem kételkedem egy pillanatig sem, hogy amikor majd átlépek az örökkévalóságba, ajkaimon mosoly lesz – írta Mandela 1997-ben, akit boldogsággal töltött el az apartheid három évvel azelőtti felszámolása óta megtett út. A helyi sajtó értesülései szerint egy A4-es lapon írt végrendeletében kérte, hogy végső nyughelye a lehető legszerényebb legyen, annak az egyszerűségnek a jegyében, amelyhez akkor is ragaszkodott, amikor 1994 és 1999 között országa elnöke volt. „Nem sokat törte a fejét a halálán, de sosem akart valamiféle kitalált dolgot” – árulta el júliusban a család egyik barátja a Johannesburgban megjelenő Mail & Guardian című hetilapnak.

Az egyetlen dolog, amiről 2003-ban ábrándozott, az volt, hogy politikai mentora, Walter Sisulu a paradicsom kapujában várja őt az Afrikai Nemzeti Kongresszus belépési nyilatkozatával, és a mozgósításra serkentő felszólítást énekel.

A xhosza nép – amelynek soraiból a világhírű emberi jogi harcos is jött – hagyományai alapján Mandelának a családtagjai közelében kell nyugodnia. Egy 2003-ban készült dokumentumfilmben Mandela egyértelműen Qunu falut jelölte meg végső nyughelyéül, ahol a gyermekkorát töltötte. „Ott van a családom, és azt szeretném, ha otthon temetnének el” – mondta a Mandela család qunui családi temetkezési helyénél készült felvételen. A hely mintegy 500 méterre van a qunui Mandela-háztól, az N2 gyorsforgalmi út másik oldalán. Egyszerűen megmunkált, széles, szigorú kőlapok állnak az elsárgult, magas fűben, egy háromszögletű oromzaton a Mandela-felirat olvasható. „Azt szeretném, hogy azt mondják: 'Itt olyan ember fekszik, aki eleget tett földi feladatainak'. Ez minden” – mondta az apartheid elleni harc hőse 2006-ban egy másik dokumentumfilmben 1996-ban mondott szavaira utalva.

A világ vezetői Mandeláról

Barack Obama amerikai elnök szerint Nelson Mandela élete példaként fog szolgálni számtalan politikusi generációinak és egyszerű embernek, akik számára fontos a demokrácia és a szabadság eszményképe. „Egyike vagyok az emberek megszámlálhatatlan millióinak, akik ihletet merítettek Nelson Mandela életéből. Mint sokan szerte a világban, és sem tudom elképzelni saját életemet a Nelson Mandela által mutatott példa nélkül”.

Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár az „igazság pillérének” nevezte a csütörtökön Nelson Mandelát, s úgy fogalmazott, hogy a csütörtökön 95 éves korában elhunyt dél-afrikai Nobel-békedíjas politikus az ihlet forrása volt az egész emberiség számára. „Tanulnunk kell a bölcsességéből, az eltökéltségéből és a jobb világ megteremtése iránti elkötelezettségéből” – hangoztatta az ENSZ-főtitkár New Yorkban. Ban Ki Mun szerint a világon nagyon sokakra hatással volt Nelson Mandela küzdelme az emberi méltóságért, az egyenlőségért és a szabadságért. Mandela apartheid-ellenes harcára utalva Ban Ki Mun úgy fogalmazott, hogy az elhunyt politikus „erkölcsi ereje döntő volt a rendszer lebontásában”.

Nelson Mandela halálával a Dél-afrikai Köztársaság elveszítette „atyját”, a világ pedig egy hőst veszített – fogalmazott péntekre virradóra kiadott közleményében Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke. „Lerovom tiszteletemet a jelenkor egyik legnagyobb embere előtt” – írta Schulz, aki szerint Nelson Mandela hagyatéka örökké élni fog. „Nelson Mandela egy harcos és egy vezető, illetve az ihlet forrása volt számos embernek szerte Afrikában, Európában és világon” – fogalmazott az EP elnöke, és részvétét nyilvánította az elhunyt Nobel-békedíjas politikus családtagjainak és barátainak.

A brit miniszterelnök szerint Nelson Mandela korunk kiemelkedő alakja volt, aki már életében legendává vált, halálával pedig a világ igaz hőse lett. David Cameron úgy fogalmazott közleményében, hogy a Nobel-békedíjas dél-afrikai politikus halálával kihunyt egy erős fény a világban. A brit miniszterelnök szerint Nelson Mandela a jóindulat megtestesítője volt. Mint mondta: számára élete egyik legmegtisztelőbb pillanata volt az, amikor találkozhatott vele. Londonban a Nelson Mandela életéről szóló új film bemutatója végén jelentették be a dél-afrikai politikus halálhírét.

Számos európai, közel-keleti és távol-keleti ország vezetője hasonlóan nagy elismeréssel szólt Nelson Mandela érdemeiről, gyásztáviratot adott ki Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia elnök, Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és még sokan mások. Merkel szerint az emberiség még hosszú éveken át ihletet fog meríteni Mandela példájából és politikai eszméiből, amelyek az erőszakról és bármifajta faji megkülönböztetésről való lemondásra szólítanak. Hollande szerint Mandela a dél-afrikai nemzet egységének volt a megtestesítője, emellett Afrika büszkesége is volt, aki halála után is erőt fog adni a szabadságharcosoknak.

Három korábbi amerikai elnök, Jimmy Carter, Bill Clinton és George W. Bush is gyászközleményt tett közzé, a legnagyobb tisztelet hangján ismerve el az elhunyt politikus érdemeit.

Hasonlóképpen neves művészek, sportolók és sportemberek is részvéttáviratokban nyilvánították együttérzésüket a politikus halála miatt, köztük Joseph Blatter, a FIFA elnöke és Pelé, minden idők egyik legsikeresebb labdarúgója is.

Megszólaltak olyan hírességek is, mint Bono, az ír U2 rockegyüttes frontembere, Aretha Franklin soulénekes, és a dél-afrikai születésű Charlize Theron is, aki a következőt írta a twitterre: Nyugodj békében, Madiba [...] Hiányozni fogsz, de a világra tett hatásod örökké megmarad. Mandela törzsi neve Madiba volt, sokan, főként dél-afrikaiak, így említik megemlékező soraikban. Venezuelában háromnapos gyászt hirdetett Nicolás Maduro államfő az elhunyt dél-afrikai politikus emlékére.