Hírek
2018. Február 12. 10:56, hétfő |
Belföld
Forrás: mti
Lefékeződhet a építőipar lendülete az év második felétől
A lakásépítési kedvezményes áfakulcs megszűnése miatt az építőipar lendületének fékeződését vetítik előre az MTI-nek nyilatkozó elemzők az építőipar tavalyi teljesítményéről kiadott KSH-jelentést kommentálva.
A bankok makrogazdasági elemzői viszont továbbra is a szakemberhiányban, illetve az immár magas bázisban látják a várható lassulás okát.
A Központi Statisztikai Hivatal hétfőn kiadott jelentése szerint 2017-ben az építőipari termelés 29,6 százalékkal haladta meg a 2016. évi alacsony bázist, amikor a teljesítmény 18,8 százalékkal visszaesett az előző évihez képest. Tavaly decemberben az építőipari termelés volumene 35,0 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit és 3,9 százalékkal az előző havit. A tavalyi évben az épületek építése 27,0, az egyéb építményeké 34,8 százalékkal emelkedett, míg az előző évben 3,7, illetve 33,0 százalékos volt a visszaesés.
Mester Nándor, az Otthontérkép csoport vezető elemzője a rendelésállomány jelentős, mintegy 30-35 százalékos visszaesésére számít az év második felétől, amiatt, hogy egyre közelebb az új lakásokra érvényes kedvezményes áfa-kulcs időszakának vége, és az ingatlanfejlesztők zöme nem fog új beruházást indítani a kényszerű, durva áremelés miatt. 2020-tól nem lesz, aki kifizesse az ismét 27 százalékos áfával drágított lakásokat ezért a fejlesztők többsége nem ad megrendelést a kivitelezőknek. Az így előállt helyzet a kisebb építőipari cégeket a feketemunka felé tolja, illetve bezárásukat felgyorsíthatja.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta, hogy tavaly hónapról hónapra látványos növekedést mutatott az építőipar, így nem meglepő a jelentős bővülésről tanúskodó éves adat. A részletes adatokból kiderül, hogy a nagy kereslet hatására a fejlesztők jelentős építőipari kapacitást építettek ki az elmúlt években. A foglalkoztatottak száma tízéves rekordot ért el, a tavalyi harmadik negyedévben az építőiparban foglalkoztatottak száma meghaladta a 300 ezres határt, amire legutóbb 2008-ban volt példa. Bár a foglalkoztattak száma évtizedes csúcson van, az ágazatban továbbra is komoly gondot jelent a munkaerőhiány. "Ha lenne elég szakember, akkor az építőipar még jelentősebb növekedésre lehetne képes" - tette hozzá az ingatlan.com szakértője.

Tatár Tibor, a Futureal Development Holding vezetője szerint az újlakás-piac és az irodapiac idei alakulása egyaránt fékezőleg hathat a kivitelezési árakra. Ennek oka az 5 százalékos lakásáfa jövőjével kapcsolatos bizonytalanság, és ezzel összefüggésben a fejlesztők projektindítási kedvének megcsappanása lehet. A kisebb, kevésbé tőkeerős irodaház-építők között is sokan kerültek nehéz helyzetbe: számos projekt már most óriási késésben van, több bejelentett fejlesztés pedig még el sem indult - állapította meg a szakember. Hozzátette, a kisebb projektek megvalósítása azért egyre bizonytalanabb, mert az amúgy is komoly létszámhiánnyal küzdő kivitelezői oldal az állami beruházásokat, valamint a tőkeerős fejlesztők nagyobb iroda- és lakóingatlan-projektjeit részesítik előnyben.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint várható volt az építőipari termelés tavalyi jelentős növekedése, ami egyrészt az alacsony bázisnak, másrészt a felfutó uniós pénzeken alapuló projekteknek, valamint a lakásépítéseknek köszönhető. Szerinte az építőipar lendületben maradhat az idén is, mivel a rendelésállomány jelentős. Nem minden megrendelésből és tervből lesz azonban tényleges építkezés, különösen azért, mert az építőipar kapacitáshiánnyal, ezen belül szakemberhiánnyal küzd. Emiatt a kereslet alapján várható növekedésnél kisebb mértékű bővülésre lesz képes az ágazat. 2018-ban összességében a tavalyinál lassabb, de így is 10 százalék feletti növekedésre van kilátás.
Horváth András, a Takarékbank elemzője szerint a szerződésállomány alapján további növekedés várható, mivel a kereslet továbbra is kiemelkedő mind a lakóingatlanok, mind pedig az irodafejlesztések iránt. A lakóingatlan fejlesztéseket a jelentősen megugró piaci kereslet mellett a csok illetve az újlakás áfa 2019 végéig fennálló 5 százalékos szintje is hajtja, állapította meg a Takarékbank elemzője és megjegyezte, hogy a lendület fenntartásához szükség lenne a kedvezmény időbeni meghosszabbítására. Mivel a gazdaság egészét tekintve az egyik legnagyobb addicionális és multiplikációs hatásokkal rendelkező szektorról van szó, így a költségvetési többletbevétel már rövidtávon is meghaladja a kieső áfa mértékét tette hozzá.
Az iparágban foglalkoztatottak száma alig marad el a válság előttitől, a gépesítés foka viszont jóval magasabb az építőiparban, mint tíz éve. A szerződésállományokból és a megrendelésekből következően viszont van még tere a bővülésnek, amit a vállalkozások a létszámbővülés alapján láthatóan meg is tudnak tenni a hazai munkaerőpiacról illetve a piaci információk szerint külföldről egyre nagyobb létszámban hazatérő szakemberekből - fejtette ki Horváth András.
Ezek érdekelhetnek még
2026. Március 14. 13:00, szombat | Belföld
Steiner Attila: 31,5 milliárd forintból újulnak meg kórházak az országban
Nyolc kórház energetikai fejlesztésére nyílik lehetőség 31,5 milliárd forint uniós forrásból - jelentette be az Energiaügyi Minisztérium energetikáért felelős államtitkára pénteken Budapesten.
2026. Március 14. 12:00, szombat | Belföld
Választás 2026 - NVI: öt pártlista lehet az országgyűlési választáson
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) törölte a nyilvántartásból A Szolidaritás pártja - Magyar Munkáspárt országos pártlistáját, mert a jelölőszervezet nyilvántartásba vett egyéni jelöltjeinek száma nem érte el a szükséges 71-et.
2026. Március 14. 09:00, szombat | Belföld
Kiemelten ellenőrzi a benzinkutakat a NAV
Kiemelten ellenőrzi a védett árú üzemanyagokra vonatkozó szabályok betartását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a benzinkutakon és a telephelyeken.
2026. Március 14. 08:09, szombat | Belföld
A Mol és a Slovnaft újabb feljelentést nyújtott be a JANAF árképzési gyakorlata miatt az Európai Bizottságnál
Ismét feljelentette a horvát nyersolajszállító csővezeték üzemeltetőjét (JANAF) a Mol és a Slovnaft az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságánál, ezúttal \"visszaélésszerű árképzési gyakorlata\" miatt.
