Töretlen a lakosság bizalma az állampapírok iránt, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) negyedéves jelentésének számai és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatfizetések hatásától megszűrt adatai egyértelműen azt mutatják, hogy a kapott kamatok egy részét újra állampapírba fektetve nem eladói, hanem nettó vásárlói pozíciót vett fel a lakosság februárban - közölte az ÁKK szerdán az MTI-vel.

A februári jelentős kamatkifizetések torzítottak az adatokon. Az állományi változásokról a kamatfizetések hatásától megszűrt, névértékes statisztika ad számot, ami egyértelműen mutatja, hogy tovább nőttek a lakossági befektetők állampapír-megtakarításai - írták.

Az MNB napokban megjelent februári adatai szerint piaci értéken 348 milliárd forinttal csökkent a háztartások állampapír-állománya, ezen belül mintegy 10 milliárd forint az átértékelődésből származó veszteség, míg a tranzakciók 337 milliárd forinttal csökkentették az állományt.
Ezzel szemben az MNB névértéken számított értékpapír-statisztikáiban állománynövekedés figyelhető meg februárban.

Az ÁKK magyarázata szerint a látszólagos ellentmondás oka a kamatfizetések elszámolása. A februári jelentős kamatfizetés (több mint 480 milliárd forint) a piaci értéken számított statisztikában mint tranzakció jelenik meg, jelentős mértékben torzítva az adatokat.

Vagyis az, hogy 337 milliárd forint volt a negatív tranzakció, azt jelenti, hogy közel 150 milliárd forint jelent meg a kamatok újrabefektetéseként vagy teljesen friss tőkeként az állampapírpiacon.

Közleményében az MNB is kiemeli, hogy "a lakossági kötvények értékesítésének és visszaváltásának egyenlege 158 milliárd forint értékű állománynövekedést eredményezett" februárban - tette hozzá az ÁKK.

Ahogy azt az ÁKK első negyedéves teljesülésről szóló közleményében is hangsúlyozta,

március végéig az egész évre tervezett bruttó lakossági állampapír-értékesítés 37 százaléka teljesült, tehát nem csökkent a lakossági befektetők bizalma az állampapírok iránt, és nem adták el tömegesen befektetéseiket a magyar háztartások.
Az első negyedévben a Fix Magyar Állampapír (FixMÁP) volt a legnépszerűbb lakossági termék, illetve népszerű volt a pénzpiaci hozamokhoz igazodó Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP) is.

Jól látszik, hogy a lakossági befektetők körében egy portfólió-átrendeződés történt, aminek hatására a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) aránya a lakossági állampapírok között 59 százalékról 47 százalékra csökkent, ugyanakkor a FixMÁP és BMÁP együttes aránya 19 százalékról 32 százalékra emelkedett.

Emellett az első negyedévben a befektetők egy része az intézményi papírok, ezen belül leginkább a Diszkont Kincstárjegyek (DKJ) felé fordult, így a lakossági tulajdonú intézményi állampapírok becsült állománya 278 milliárd forinttal emelkedett - írta az ÁKK.