A jelenlegi piaci viszonyok között a magyarországi vasúti árufuvarozás üzleti modellje fenntarthatatlanná vált, a díjbevételek nem tartanak lépést a költségekkel, a volumenek csökkennek, a kapacitáskihasználtság romlik, a közúttal szembeni versenyhátrány napról napra nő - ismerteti a Hungrail Magyar Vasúti Egyesület a legfrissebb vasúti árufuvarozási költségindex (VÁK-index) elemzésében, amelyről közleményben tájékoztatta az MTI-t kedden.

A magyar vasúti szektor szakmai érdekképviselete a közleményben ismerteti, hogy az idei év első negyedévében 14,2 százalékkal csökkent a vasúton szállított áruk tömege a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva, árutonna-kilométerben számolva közel 20 százalékos a visszaesés. A KSH adatait idézve közölték: belföldön 24,8 százalékos, míg nemzetközi viszonylatban 11,9 százalékos csökkenés történt a teljesítményben.

A vasúti árufuvarozás egy bruttó tonnakilométerre vetített fajlagos költségei 13,8 százalékkal nőttek 2025 első negyedévében az előző év azonos időszakához képest, ami a hálózathozzáférési díjak, a tolatási szolgáltatások árának emelkedéséből, valamint az inflációval együtt mozgó bérköltségek hatásából fakad. A vállalatok költségcsökkentési kísérletei sem tudták ellensúlyozni a nyomást - tették hozzá.

A fajlagos díjak ugyanakkor mindössze 7,1 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest, amiben jelentős szerepe volt az árfolyamgyengülésnek. A vasúttársaságok nem tudták érvényesíteni a díjemelési igényeiket a megbízói oldalon.

A díjbevételek és költségek közötti különbség alapján az első negyedévben legalább 6,7 százalékos díjemelés lett volna szükséges ahhoz, hogy a szolgáltatás nyereségesen fenntartható maradjon - mutattak rá.

A VÁK-index iparági mutatót a Hungrail negyedévente publikálja, hogy transzparens, megalapozott információkkal segítse a szabályozókat, a vállalati döntéshozókat és a megbízói oldalt.