Csak elvileg lépett hatályba január 1-jén az egészséges étkeztetést előíró menzarendelet, annak előírásait ugyanis majd csak szeptembertől kell alkalmazni. Az EMMI az utolsó pillanatban módosította a jogszabályt, arra hivatkozva, hogy az érintettek nem álltak készen a bevezetésre – tudta meg a Világgazdaság.

A piac szereplőit is meglepetésként érte, hogy az eredetileg január 1-jére tervezett hatályba lépés előtt négy nappal az Emberi Erőforrások Minisztériuma módosította a menzarendeletet. Minderről nem is értesítették a közétkeztetőket, és az iskolákat sem – mindenki abban a hiszemben volt, hogy ez évtől már csak egészségesen lehet főzni, és nem lehet sót kitenni az asztalra. A Magyar Közlönyben december 29-én jelent meg a módosítás: ez amellett, hogy engedi a sót kitenni az asztalra (csak ki kell írni, vagy rajzzal illusztrálni, hogy nem egészséges), a rendelet hatályba léptetését kitolta szeptemberig. Pedig eredetileg 2014 szeptemberétől alkalmazni kellett volna az előírásokat.

Az EMMI úgy indokolta, hogy a szülők elvárásait mérlegelve, a közétkeztetők szempontjait figyelembe véve döntöttek a határidő kitolásáról, de azt is hozzátették: „számos jelzés érkezett a közétkeztetők, a közintézmények felől, hogy ők nem állnak készen a bevezetésre, hiszen mind a költségvetésüket, mind pedig a beszállítói szerződéseiket naptári évre tervezik, meglévő szerződéseiket nem tudják módosítani”. Vagyis: túl drága lett volna az egészséges étrend kötelező bevezetése.

A piac legnagyobb szereplőjét, a Sodexo Magyarország Kft.-t is váratlanul érte a rendeletmódosítás, egyelőre nem kívánnak nyilatkozni a hatásairól. A Magyar Közétkeztetők Szövetségének (MKSZ) elnöke lapinformációkból értesült arról, hogy mégsem kellett januártól alkalmazni mindazokat az előírásokat, amelyek nyomán 15–20 százalékkal drágulna az előállítás. Tettinger Antal nem vitatta, hogy ezzel jól járnak a cégek, hiszen általában hosszú távú 2-3-5 éves szerződésben állnak megbízóikkal, és ezekben legfeljebb inflációkövető áremelésről lehet szó, amelyet általában nem tudnak érvényesíteni az árakban. Az MKSZ ennek ellenére nem kérte a halasztást, cégei – és vélhetően a piac többi szereplője is – már az új elvárások alapján főznek. Annak ellenére, hogy az ebből fakadó veszteséget nyilvánvalóan jobban le tudja nyelni az a cég, amely 750 forintért, mint amelyik 250-ért biztosít fejenként naponta egy ötadagos menüt.

Az évi összesen 200–250 milliárd forintos forgalmú közétkeztetési piac szereplőin mellett kétség kívül a döntően központi költségvetésből gazdálkodó óvodákat, iskolákat, kórházakat érinti érzékenyen a változás. A lejáró szerződések megújításakor, vagy az új közbeszerzések alapján születő új megállapodásokban a közétkeztetők jogosan emelik majd az áraikat, ám például a kórházakban erre az idén semmilyen plusz fedezet nem áll rendelkezésre. A kórházak nagy része még azt az 550 forintot is alig tudja előteremteni, amit még 2008-ban, nem kötelező jelleggel meghatároztak mint kórházi élelmezési normát, miközben a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) munkacsoportjának számításai szerint az új előírások figyelembe vételével napi 770 forintot kellene fordítani egy beteg egy napi élelmezésére.

A közétkeztetés legnagyobb szeletében, a gyermekélelmezésben sem feltétlenül jobb a helyzet, hiszen itt is az államnak kellene mélyebben a zsebébe nyúlnia. Balog Zoltán miniszter decemberi bejelentése szerint ugyanis a kormány tovább bővíti az ingyenes közétkeztetésben részesülők körét.