Október végén fejeződik be az a program, amit a hazai és a norvég önkormányzatok szövetsége és a két ország közszolgálati dolgozóinak a szakszervezete hozott létre, hogy az ilyen típusú erőszakot visszaszorítsák - mondta el Zongor Gábor, a TÖOSZ főtitkára a Rádió Orienten.

Mindennapjaink részévé vált az erőszak, körülvesz bennünket, amit a média még fel is erősít. 'Sajnálatos módon ez mára olyan intézményekben is elterjedt, ahol ez régen elképzelhetetlen volt' - hívta fel a figyelmet Zongor Gábor.

A Települési önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) 2011-ben tárgyalt a norvég testvérszövetséggel és a norvég alap finanszírozásában elindítottak egy programot a szakszervezetekkel közösen, amely most októberben fejeződik be. Céljuk az volt, hogy meghatározzák, mit tudnak tenni az erőszak megfékezésére a közintézményekben. Norvégiában erre 1997 óta törvény van, szerintük ugyanis ha egy közintézmény dolgozóját bántják, akkor ott a közintézmény tekintélye sérül, azt pedig meg kell védeni. 'Ez az állam és az önkormányzat kötelessége' - hangsúlyozta a Rádió Orient vendége. Emellett fontos, hogy a közszolgálati feladatot ellátó dolgozók számára nyugalmat biztosítsanak, 'hiszen nem dolgozhatnak félelemben' - véli Zongor.

A szakértő szerint a témával foglalkozni azért fontos, mert a hivatalban dolgozók közszolgáltatást nyújtanak, viszonylag szűk létszámmal végzik a feladatukat. A hivatalnokok és az ügyfelek nagyobb része is normálisan viselkedik és ha ezt a munkamenetet valaki erőszakkal megzavarja, az a köz ellen vét. A szakértő rámutatott, az elmúlt évben a hivatalok 98 százalékában történt ilyen esemény, 2012-ről 2013-ra pedig 58 százalékkal nőtt a hivatali erőszak mértéke. 'Ezek súlyos számok' - hívta fel a figyelmet a stúdió vendége.

Hazánkban annak definiálása sem könnyű, hogy mi számít harmadik személy elleni erőszaknak. A bűncselekmények, szabálysértések esetei például nem tartoznak ide, mert annak megvannak a büntető kategóriái - mondja a szakértő. Ide tartoznak viszont a ráutaló magatartás, a terem el nem hagyása, csoportos megjelenés és a telefonon történő zaklatás is. Ennek megoldására készül az új projekt, ami október végére készül el és egy záró konferencia keretében mutatják majd be. A program tartalmazza, hogy mit lehet tenni annak érdekében, hogy nagyobb legyen a védelem és ne következzenek be erőszakos cselekmények vagy ha mégis történik ilyen, akkor mi a teendő - fejtette ki Zongor Gábor.

Hat településen - 16. kerület, Törökbálint, Pápa, Berhida, Kisújszállás és Alsóörs - már elkezdték az ügyek regisztrálását, így ezek a jövőben segítségre lehetnek a harmadik oldali ügyfélerőszak meghatározásában - mutatott rá a szakértő. Ezeken a helyeken már megválasztották a hivatali biztonsági felelőst és esetlapot készítenek, amit majd ajánlanak október után a többi önkormányzatnak is, hiszen a program lezárta után őket is be kívánják vonni a munkába. A következő lépés az iskolák, az egészségügyi intézmények, valamint az őket felügyelő minisztériumok lesznek, akikkel már folynak a tárgyalások - emelte ki Zongor.

A szakértő szerint a mostani eredmény többletpénzt nem, de többlet figyelmet igényel a vezetők és a munkatársak részéről is. Fontos ugyanis, hogy az ügyfél három felé mehet: az ügyintézőhöz, a jegyzőhöz és a polgármesterhez. 'Célunk, hogy olyan önkormányzatoknál jelenjen meg a program, ahol ők hárman hajlandóak az együtt gondolkodásra' - mondta a szakértő. Természetesen szükség van új típusú munkakultúrára és új szabályozásra is, amivel elébe mennek az ilyen erőszakos cselekményeknek. November 25-én Oslóban nemzetközi konferencia lesz, ahol kollégái beszámolnak a hazai tapasztalatokról - zárta szavait Zongor Gábor.